OFFTopic III

Hát igen.

Ez sokmindentől függ, milyen messze van az iskola? Mennyire veszélyes az út? (autók, zebrák...stb)

Jobbulást!

Akkor jobbulást kívánok

Köszi mindenkitől (L)

Ahova a nagyobbik jár, tehát a 12 éves az messze van, busszal jár a gyerkőc, de már tavaly is egyedül járt a suliba. Idéntől megpróbáltuk, hogy a nagyobbik vigye és hozza haza a kisebbiket a suliból, ő viszont idejár a szomszédos suliba. Tehát pont útba esne neki hogy hazahozza az öccsét. Annyi a különbség, hogy a nagyobbik gyerkőc most 16 óra heylett 15 órakor jönne ki a sulijából. Be is írtam az üzenőjébe, erre felhívta a tanárnő a páromat és szabályos értelmében leüvöltötte a fejét, hogy mi ezt hogy képzeltük, hogy a gyerek menjen el a tesójáért mikor még ő is gyerek 12 évesen. Jó azt azért hozzátenném, hogy a 12 éves (Zolika) speckós suliba jár, mert egy kicsit szellemileg vissza van maradva. De azért annyira nem, hogy egy ilyet nem lehetne rábízni, szerintem. Meg most augusztusban egyszer előfordult, hogy az ebédért mikor elment akkor nem jött utána haza, és hát a rendőrség a tescos buszról szedte össze este
De hiába próbálom én így egy kicsit önállóságra nevelni, ha a tanárnője meg visszahuzza Vagy jól gondolja a tanárnő? Őszinte válaszokat kérek!
És bocs, hogy hosszú voltam

Végülis mindkét felet meg lehet érteni! Szerintem a tanárnőnek igaza van, mert félti a gyereket. Viszont te vagy a szülő, a saját gyerekedet te ismered igazán. Te tudod mi az, amit rá lehet bízni és mi az amit nem. Bár nem tudom pontosan mennyire visszamaradott, de ha úgy érzed, hogy megbízható annyira, hogy el tudja hozni az öccsét, akkor elvileg nem lehet gond. Bár lehet őket is az az eset befolyásolja, amikor nem ment haza... vagy az iskola erről nem tud?

Köszönöm az őszinteséget
De tud róla az iskola, mert a rendőrök felhívták a tanárnőt is, meg az osztálytársak szüleit is.
Amúgy most gondolkodóba estem, hogy tényleg jó ötlet volt e rábízni. Csak ha nekem is menni kell lassan dolgozni, akkor hogy lesz, mert ha az apjuk is és én is egy időben fogunk dolgozni akkor is a nagyobbiknak kell elhozni, sőt lehet még egyedül is kell itthon lenniük.
Szóval nehéz helyzet.

Ne viccelj! Ez természetes!

Hát ha így áll a helyzet és ilyen helyzetek előfordulhatnak még, akkor lehet célszerű lenne megkérni valakit, hogy legyen ott velük, amíg nem vagytok otthon. Végülis egy ilyen felvigyázót, persze csak így lightosan, mert gondolom annyira nem kell rájuk odafigyelni. Csak így ti is nyugodtabban tudnátok dolgozni, ha tudnátok, hogy otthon minden rendben van a gyerkőcökkel.

Nem tudom mennyire visszamaradott de ha te úgy érzed hogy rábízod akkor szerintem mond meg a tanárának a véleményedet...hisz te jobban ismered őt mint bárki más, nem? Ha viszont azzal érvel a tanár, hogy ő csak próbálja őt védeni akkor érsd meg őt mert ő sem akarja hogy valami baja legyen.

Szerintem ez annyira nem olyan jó ötlet mert akkor a fiad lehet hogy azt fogja hinni hogy nem bízol benne...és igen visszamaradott de tud fejlődni és megtud egyedűl tanulni közlekedni és vigyázni az öccsére...

Reggelizek és jövök

Azért mondtam, hogy csak lightosan, hogy ne vegyen észre belőle semmit a gyerek. Meg nem olyan komoly felvigyázóra gondoltam én, csak, hogy mégis legyen ott valaki. De persze ez csak ötlet, természetesen nincs jogom és nem is akarok beleszólni! Kedves Juanita, tied a végleges döntés!

Jó étvágyat!

Köszi de már itt vagyok!

Megyek egy kicsit pihenni hogy gyógyuljak.

Puszi mindenkinek sziasztok!

Gyógyulj meg hamar! Várunk vissza! Jobbulást! Szia!

Annyira nem szeretnék beleszólni, mert nem tudhatok mindenről.
De ha meg is értjük a tanár hozzáállását(bár kiabálni nem kellett volna -nem az anyja a párodnak)az anya jobban ismeri a gyermekét.
Ő tudja hogy már kisebb feladatokat meg csinál,mennyit lehet rábízni.Aztán ott a telefon.Ha megvan az adott útvonal meglehet beszélni hogy attól nem térhetnek el és a kisebb gyermekkel is lehet beszélni,hogy egymást kísérik el stb.
De járhatnának egy suliba is egy otthonhoz közeli suliba.
Mindenképp érezniük kell a biztonságot.
Sok sikert,jó döntéseket.

Beszéltem anyummal és ő azt mondja, hogy nyugodtan engedjük, hogy ő hozza haza a kicsit mert, hogy adni kell neki még egy esélyt, hogy lássa, bízunk benne a történtek után is.
Vigyázni meg nem tud rájuk senki, mert a családból mindenki dolgozik, nagymamák is, szal ez lehetetlen. Azért próbálom addig rájuk szoktatni ezt amíg még itthon vagyok, mert hamarosan nekem is menni kell dolgozni, addigra meg jobb ha megtanulják rendesen.

Persze, értem én, hogy ő sem akarja, hogy baja essék a gyereknek. De milyen má', hogy én próbálnám önállóságra nevelni a gyereket a tanárnő meg vissza akarja húzni. Akkor a gyerek így azt fogja érezni, hogy 12 évesen is gyerekként van kezelve mintha tudom is én 8-9 éves lenne, akkor majd úgy is fog viselkedni mégjobban, mert azt mondja majd gyerekként kezeli mindenki akkor úgy is viselkedik. A végén meg még 18 évesen is ki kell nyalni a .., mert egymaga semmire nem lesz képes.

Na igen, ezt mondom én is.

Persze, menj csak, gyógyulj meg hamar.
Várunk vissza

Köszi szépen a te válaszodat is.
Telefonja volt neki, de sajnos el kellett tőle venni, mert nem arra használta amire kellett volna. Megvan az útvonal is beszélve és az is, hogy attól nem térhetnek el. Viszont az egy suliba járás nem megoldható, mert a nagyobbik speciális iskolába jár és csak kettő van belőle Győrbe, mind kettő tőlünk messze van, és amelyikbe most jár az még mindig közelebb van hozzánk mint a másik. A kicsi viszont idejár a szomszéd suliba, ez normál iskola. A gond csak az, hiába 9 és fél éves a kisebbik, mikor nem bírom rátanítani a helyes közlekedésre mint a nagyobbikat. És egy kisebb úttesten át kell menni nekik.