OFFtopik

Na akkor te se vagy szent!

Gyerekek, lassan lépek, mert nem sokára kezdődik a TVD és azt muszáj néznem. Utána meg nézek egy kis régi magyar filmet.

Szereti valaki itt még a régi magyar filmeket? Ha igen, esetleg van külön kedvenc is? Én nagyon szeretem az ilyen filmeket, és a kedvencem Az én lányom nem olyan, Egy bolond százat csinál, Katyi és a Lovagias ügy.(anyukámtól ragadt rám, ő is nagyon szereti a régi magyar filmeket)

Na mentem, jó éjt mindenkinek, szép álmokat! Aztán nem hajnalig dumcsizni ám gyerekek

Jó tévézést hanita! Szerintem nem nézem, csak hallgatom, bár nem tudom, hogy bírom ki a szinkront ismerve az eredeti szövegeket...

Jó filmezést Anita, én szeretem a régi filmeket, de a régi magyar filmeket nem igazán...Nyilván vannak kivételek, de valahogy nem a legjobbak (szerintem).

Lopás témához én is hozzá tudnék szólni, de inkább nem...

Hozzánk a suliba évente talán 3x jöttek ilyen árusok: ékszereket meg ilyen szuveníreket adtak el, elég drágán...
Mikor odamentünk nézelődni!, hogy azért tudjam, mit veszek meg, ránk förmedt egy nyanya hogy ne fogdossuk már össze a cuccokat. Holott mi csak nézegettük mik vannak, mivel kis kosarakba volt szórva minden, talán röntgen szemmel kellett volna látnom vagy mi?... Bepipultam és amilyen hülyenyomorék volt szépen kiraboltam... spóroltam vagy 2000 FT-ot, tökre nem volt szükségem azokra a cuccokra: volt nálam gyűrű, medál, karkötő kis kristályok meg mittudomén. Aztán elajándékoztam az összeset ismerősöknek

Na, akkor senki se szent, még 1-2 ilyen és én is kitálalok. Amúgy, mennyi idős voltál Christo?

Asszem 12

Ilyen történetem nekem is van. 5-6 éves lehettem, mikor oviban nagyon megszerettem egy kisebb játékot. Mivel nem tudtam hol lehet kapni, és nagyon szerettem volna otthonra is, ezért oviban ugye vannak ilyen kis táskák, amit vinni kell magunkkal, így hát ebéd után belecsempésztem a táskámba a játékot, azóta is megvan, aztán utána az óvónénik keresték, de én csak ártatlanul néztem.

De van egy másik történetem is, csak az már nem ilyen kis dolog

Hehe
Én oviban még nem csórtam semmit, viszont volt egy plüssnyulam, mindig azzal aludtam. A szemét óvónő meg nem engedte bevinni a terembe, ahol nap közben szunyáltunk. (milyen óvónő az ilyen?) Szerencsére bő hálóingem volt és mindig becsiptettem az alsómba a plüsst.

Mi volt az, titok?

Én egyszer (voltam kb. 8 éves) anyukámmal boltba voltam, és nem akart nekem megvenni egy kis papírcsomagos cukrot. Olyasmi csomagolása volt, mint a Halls cukorkának. Erre én, amikor ő fizetett elemeltem. Nem vagyok rá büszke, de ez van. Ez is egy tapasztalat. Egyszer viszont a Tescoba is benyomtunk haverokkal egy csomag Pilóta sütikét. Erre se vagyok büszke, de jót röhötünk rajta.

Ja, dehogy is Csak nem ovis már. Barátnőmmel vásárolni voltunk, 1-1.5 évvel ezelőtt és nagyon megtetszett nekünk egy sapka, csak 4000 forint volt Így úgy döntöttünk, egye fene egyszer élünk, és mivel nem volt akkora nagy értéke azért, így kiterveltük, hogy barátnőm eltereli az őr figyelmét, én meg szépen elteszem a sapit.. Szerencsére sikerült, de a sapka a barátnőmé lett.. De megfogadtam, hogy ilyet soha többé...

Na igen, ez már egy valóban egy komolyabb eset Hát, ha mindenki akkor én is, aztán nem elítélni, régen volt...

Hú, én nagyon sokat loptam régen, igazság szerint minden nap. Effektíve abból éltem/éltünk haverommal...Büszke nem vagyok rá, de akkor nem volt hol laknom. Megszöktem a nevelőotthonból és valamiből "élnem" is kellett tizenévesen. Hát lopni jártunk, mintha munkába mennék. Felkeltünk reggel jó korán, egész nap loptunk, este eladtuk és éjjel meg buliztunk. Persze néha rendőrség is lett belőle…Egy dolog volt a fontos, hogy 10 ezernél ne hozz ki többet egy boltból, mert 10 ezer alatt csak szabálysértés és nem bűncselekmény. Így, ha el is kapnak viszonylag könnyen megúszod.

Uh, ez tényleg nem semmi.. De azért meg is tudlak érteni, nem lehetett könnyű az élet, és sajnálom hogy így kellett élned..

Ugyan, magamnak köszönhettem Sok dolgot szívesen máshogy csinálnék, ha visszamehetnék az időben. Sokan jönnek azzal, hogy nem csinálnának semmit máshogy, mert a hibáinkból is tanulunk és akkor most nem lennénk itt és nem ismernénk ezt meg azt. Hát én bizony az egészet máshogy csinálnám, mindent a kezdetektől

Igen, én is sok mindent visszacsinálnék, ha lehetne.. De talán ennek is van valami oka, hogy így sikerült, talán másként-rosszabbul-alakult volna az életed, ha ez nem így történt volna így.

Akkor ki tudja mi lett volna veled. Persze ehhez nehéz hozzászólni, hisz itt ismertelek meg. Lényeg, hogy jó útra tértél.

Pumi, itt vagy még?