na visszajöttem és írogatok egy párat
Idézet (PuMiToO @ 2010.07.03. 21:28)
Sajnos ezek a témák tőlem nagyon távol állnak, de azért bele-bele olvastam azokba amit írtatok
Jöhet egy kérdés a szkeptikus oldal részéről?

Szerintetek akik hisztek a szellemekben és ehhez hasonló dolgokban, hogy zajlik ez a folyamat? Meghalunk és szellemként tovább létezünk a földön? Esetleg szellemként létezünk amíg újjá nem születünk? Vagy esetleg amíg be nem lépünk a mennybe/pokolba? Teljesen komolyan kérdezem

Na ez az a téma, ahol mindig kilyukadunk és sose tudok véleményt mondani. Részben hiszek a szellemekben: de az hogy hangzik, hogy meghalunk és 20 milliárdnyi ember (vagy amennyi ezalatt a 2000 + krisztus előtti idő alatt felhalmozódott) szellemként él tovább?! Részben szeretnék hinni a lélekvándorlásban, jó lenne tovább élni másik testben, több szemből megnézni a világot, más-más korokban... de nem igazán tudom mit higyjek. A Mennyország-Pokol teljesen hidegen hagy, szinte biztos vagyok benne hogy ilyen sose volt, most sincs és nem is lesz.
Idézet (Bessie @ 2010.07.03. 21:29)
Én inkább az angyalokkal és ehhez hasonló dolgokkal foglalkozom.

Őrangyal? Hiszel benne?
Idézet (szeri thalía @ 2010.07.03. 21:31)
én szeretem a kört ,de velem hála istennek még nem volt ilyen,hogy valami hasonló történt volna mint ami veled.de én is megijednék.

Imádom a Kört, kár hogy a 2 már nem volt olyan ijesztő mint az 1 :S
Idézet (Rileah @ 2010.07.03. 21:31)
Ilyenkor rajtam is rajtam van a félelem meg mindent bemesélek magamnak.
Nem tudom, ki látta már azt a filmet, hogy Nem Fogadott Hívás, de az egyik legijesztőbb film amit láttam
Tuti megnézem

*o* Imádom a horror/thrillerfilmeket
Idézet (Cynthia @ 2010.07.03. 21:36)
Szerintem ha meghal valaki, akkor itt marad a Földön egy ideig. Hogy elbúcsúzzon a családtól, vagy figyelemmel kísérje a sorsukat miután ő elment, illetve ha úgy ment el, akkor addig, amíg nagyjából túl nem lépnek a dolgon. Ami persze nehéz, fájdalmas, és igen hosszú folyamat. Én szeretném tudni, hogy Anyu itt van-e még, mert amikor olyan helyzetben vagyok, szeretném tudni, hogy ott áll-e mellettem, és azt mondja hogy "Miért csinálod ezt?" vagy "Büszke vagyok rád" vagy szeretném tudni/érezni, hogy fogja a kezem, hogy itt van.
A halála után apukám magyarázott bele rengeteg dolgot a történésekbe, én vagy annyira tompa voltam, vagy csak a helyzethez képest reálisan láttam, de nem történt semmi. Megidézni azért nem szeretném, mert mi van ha nem velem történik rossz, hanem Vele? És soha nem kívánnám, hogy akármilyen csekélység miatt akár egy másodpercet is szenvedjen fizikailag (persze szellemlétben nem lehet), vagy akár érzelmileg.Esetleg majd profit egyszer megkérek, megkérdezek, hogy mi a helyzet.
Sajnálom

Igazából én is valahogy így gondolom. Egyszer gondoltam rá, hogy megidézem a nagymamám, de nem, biztos hogy nem teszek ilyet. Mi van, ha itt ragad, vagy valami galibát okozok neki, vagy bármi... sose bocsájtanám meg magamnak...
Idézet (Bessie @ 2010.07.03. 21:39)
Nem tudtátok, hogy álmotokban meglátogathatnak az elhunyt szeretteitek? Komolyan mondom.
Az előbb leírt "szellemes-sztorim" kb erről szól. Hogy (szerintem) papám jött meglátogatni utoljára, és azt hitte már alszom, hiszen paplan alatt voltam... (olvastam)
Idézet (szeri thalía @ 2010.07.03. 21:44)
az nem baj ha vonalas a lap?
