Irjunk egy könyvet :D

De másnap korán reggel különös zajra ébredtem...

Valaki kopogtatott az ajtón...
-Vajon ki lehet az.-? mondtam magamban
Ahogy kinyitottam az ajtót, az a fiú állt ott aki megmentett..

Elmosolyodtam és mondtam:

Örülök, hogy újra láthatlak.

Azzal megfogtam a kezét, és behúztam.
Hiszen, ne ácsorogjon már ott az ajtóban.
-Nos...mi szél hozott ide?.- gondoltam biztosan megakarja magyarázni azt, miért is rohant úgy el tegnap.
- Háát...öh.. izé... szóval tegnap véletlenül kiesett a hajgumi a hajadból, és én csak vissza hoztam!- mondta a srác
Valahogy nem tudtam neki meghálálni amiért visszahozta. Teljesen másra számítottam.Na mindegy, azért nagy nehezen az a bizonyos köszönöm szócska kijött a számból.
- Nincs mit, de most már mennem kell!- azzal nyúlt volna az ajtó kilincséhez, de én hirtelen a kezét ellöktem onnan..

- Hova mész? Mért hagysz itt engem?

-Mennem kell kocsit mosni, hogy el tudjalak vinni vele este moziba

Szóhoz se jutottam a meglepetéstől, nagyon megörültem a dolognak, aztán hirtelen eszembe jutott, hogy estére már a legjobb barátnőmmel beszéltem meg egy talit...

De talán lemondhatom... automatikusan bólintottam, aztán a telefon után kaptam, és a barátnőm számát tárcsáztam.

A vonal hosszasan búgott, majd egy ismeretlen férfihang szólt bele...

-halló? én a barátnőmet keresem!
-tudom kit keresel, az édesapja vagyok. Most nincs itthon, egy hétre hirtelen el kellett utaznia.

-Öhmm...- dünnyögtem, mert váratlanul ért ez az egész. Tegnap még azt mondta, hogy ma menjünk el a plázába cipőt venni. Éppen mondani akartam valamit, mikor a férfi lerakta a telefont, és újra csak a telefon búgását hallottam.

Ilyen nincs! A legjobb barátnőm nem szólt, hogy elutazik! Elhiszem, hogy hirtelen érte de azért felhívhatott volna!

Felhúztam magamat ezen. Hiszen én is most akartam volna lemondani, és ha nekem megy akkor neki is. Mindegy... randim lesz este!- gondoltam magamban, és karba öltött kézzel kivonultam a szobámból. Ideje bevásárolni estére!

Pár perc alatt össze is kaptam magam és útnak indultam. Miközben üveges szemmel bámultam a kirakatokat, összebotlottam valakivel, akivel jobb lett volna nem találkozni...

A barátnőm volt az.

Egyből felkaptam a vizet és kérderő vontam:
- Te mit keresel itt? Úgy hallottam elutaztál!

-Hátőő. izéé az úgy volt, hogy...

- Ne is folytasd - mordultam rá.- Nincs rád időm, jelenleg éppen randizni készülök - mondtam és mérgesen rápillantottam.

Aztán sarkon fordultam és otthagytam egyedül.