Új stratégiákra van szükség a tudományos eredmények közvetítésében, hogy elérjük a fiatalokat – mondta az MTI-nek Fábri György, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense, a Mindentudás Egyetemének egyik elindítója.


Fábri abból az alkalomból nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy az MTA Filozófiai Bizottsága szervezésében csütörtökön elõadást tart az akadémián. „Több kutatói mûhelyben, egyetemeken, az akadémián az utóbbi idõszakban felvetõdött, hogy az internet és a megváltozott televíziós szokások világában miként lehet kommunikálni a tudományt korszerû eszközökkel. Nagyon sokan kételyüket fogalmazták meg, hogy a hagyományos tudománynak van-e még egyáltalán helye. Nem kellene-e felváltani egy sokkal lazább, oldottabb, felszínesebb, bulvárosodott, mediatizált tudománnyal? A kutatásaimat összefoglaló elõadásom fõ tézise, hogy meg lehet és meg is kell tartani a klasszikusan vett tudomány értékeit, amelyeket korszerû médiaeszközökkel, interneten, mobiltelefonon, rövid televíziós mûsorokban erõs vizuális megoldásokkal kell bemutatni. Ne bulvárosítsuk a tudományt, azonban legyünk nagyon korszerûek a kommunikálásában” – fogalmazott a szakember.

Mint kifejtette, elõadása fõbb tapasztalati bázisa a Mindentudás Egyetemének (ME) elemzésén alapul. „Az ME azzal tudott sikeres lenni, hogy igazolt, hiteles tudósokat és tudományos megközelítéseket vonultatott fel a 2000-es évek elejének korszerû televíziós eszközeit alkalmazva” – idézte fel. Az ME törzsközönségét részben a középgenerációnak, illetve az annál idõsebbeknek újdonságok iránt fogékony rétegei, illetve a fiatal menedzserértelmiségiek alkották.

„Ezt a két réteget értük el, viszont a fiatalokat sajnos nem tudtuk annak idején igazán megszólítani. Idõközben pedig eltelt nyolc év, felnõtt egy új nemzedék. Mostani kezdeményezéseim, amelyek már függetlenek a Mindentudás Egyetemétõl, arról szólnak, hogy miként lehet a fiataloknak a tudományos tudást vonzó alternatívává tenni. Szerintem el kell vinni hozzájuk a a tudományt, méghozzá azokkal az eszközökkel, amelyeket egyébként használnak, tehát a mobiltelefonon, az internet, a közösségi portálok segítségével. Tovább kell lépnünk az eszközhasználatban, de változatlanul a tudósokat, a tudomány embereit kell a középpontba állítani” – emelte ki.

A tudós szerint rövidebb és vizuálisan nagyon erõs tartalmakra van szükség, a hagyományos televíziót egyre kevesebben használják. „Felgyorsult a médiahasználat azzal, hogy a mobilt nem csupán telefonálásra, hanem médiaeszközként is alkalmazzuk, amellyel már filmeket veszünk fel és nézünk. Egy mobiltelefonos film azonban nem lehet 2-3 percnél hosszabb, és ugyanez vonatkozik az internetre is. Az ME indításakor még nem létezett a YouTube, amelyet a fiatalok ma többet nézik, mint televíziót. A YouTube-ra nem lehet feltölteni egy 45 perces elõadást, viszont fel lehet tenni egy ötperces tudományos klipet” – hangsúlyozta Fábri György.

Szerinte lehetõséget kell adni arra is, hogy egy meghatározott körben úgynevezett közösségi tudásalkotás történjen, így azok is, akik érdemben hozzá tudnak szólni, bekapcsolódhassanak moderált blogokkal.

(MTI)