Vajon minden sztár kétszínû?

Emlékszem, hogy volt valami olyasmi, hogy "Vajon szeretik-e a sztárok a rajongóikat". Nos, gondoltam, indítok egy ilyen topicot, amelyben elmesélhetitek a sztárokkal való rossz élményeket, tapasztalataitokat.

Eddig amit másoktól hallottam és jómagam is tapasztaltam, arra megállapításra vezetett, hogy valójában minden sztár kétszínû (kisebb-nagyobb mértékben), és egyáltalán nem szeretik a rajongóikat (csak élnek belõlük). A nyilvánosság elõtt csak szerepet játszanak. Viszont a foguk fehérjét csak akkor mutatják ki, amikor valakinek már majdnem sikerül áttörnie azt a "burkot", ami körülveszi õket. Ekkor ördöggé változnak, és kiderül, hogy valójában aljasabb dolgokra képesek, mint az "egyszerû" emberek. Ez vonatkozik azokra is, akik egyébként a köztudatban imádottak és végtelenül szerénynek hatnak.

Ez lenne sztárság velejárója? Teljesen elveszítenék emberi mivoltukat? Eddig az én véleményem, és várom a hozzászólásaitokat.

Szia!
(Olvastam az RTL fórumon a dolgot, úgyhogy picit jobban értelek. Egyébként nem is értem, hogy a hölgyek mit gondoltak, nekem eszembe sem jut felkeresni valakit, persze a topic most nem errõl szól, csak ott nem akartam beilletlenkedni )
Szerintem úgy vannak vele, hogy ez egy munka, amit õk csinálnak, és akkor amikor a színpadin állnak, elõdnak akkor szeretik a rajongóikat, élvezik, amit csinálnak, viszont a megmaradó szabadidejükben szeretnének mást csinálni.Ettõl nem lesznek kétszínûek csak emberek. Én szeretem a hivatásom, de ha hazamegyek már nem akarok ezzel foglalkozni, azonban nem érzem magam kétszínûnek.
Mondjuk, ha arról van szó, hogy pl. épp Svájcban járok és úgy gondolom, hogy felkeresném Tina Turnert, õ azt mondja, hogy persze találkozhatunk - nem pedig kategorikusan kijelenti, hogy áá dehogy! - de folyamatos húzás-halasztás után megvalósulna a találkozó, azt nem tartanám fairnek.

Én a kétszínûséget leginkább arra értettem, amikor egy sztár elõadja ezerszer, mindenhol, hogy "imádlak benneteket", de amikor egy rajongó véletlenül találkozik vele az utcán és netalán szeretne vele egy közös fényképet, akkor a sztár azt mondja, hogy "persze, természetesen", de közben ellöki magától, vagy elkergetteti a testõrével (aki ugye rögtön ott terem). Ez eddig a legaljasabb dolog, amit hallottam. De hallottam rosszat még olyan magyar sztárról is, akit aztán tényleg mindenki úgy ismer, hogy egy "angyal". Egyébként köszi, hogy hozzászóltál (féltem, hogy nem lesz érdeklõdés a témára).

Végül is ráfoghatjuk arra a sztárra , hogy nem volt jó napja
Nekem is volt már olyan hogy akit nagyon szerettem nem volt túl kedves , és olyan érzés volt mintha elütött volna a sárga iskolabusz
Aztán rájöttem , hogy neki sem lehet könnyû , persze szereti a rajongóit , de néha õ is vágyik egy kis magányra és ha éppen akkor jönnek a rajongók , hát .. nem biztos hogy van kedve jó pofizni , és egyszerûbb a testõröket használni
Ez az én szerény véleményem
(egyébként mindenki volt már másik emberrel undok , és volt olyan hogy megbánta , de ha egy sztár megbánta akkor nem mehet el megkeresni azt a rajongót és bocsánatot kérni , bár szerintem bárkirõl is legyen szó , nem sokáig enné a bûntudat de akkor is ..)

Gondolod, hogy az ilyet egy sztár megbánja? Hát, nem tudom... szerintem egy sztárt abszolút nem érdekel (sõt, lehet, hogy nem is tudatosul benne), ha esetleg megbánt egy rajongót. Lehet, hogy rossz a hasonlatom, de ez épp olyan, mint a fõnök-beosztott viszony. Megsértõdhetsz a fõnöködre, ha olyat tesz, de õt ez abszolút nem fogja zavarni és nem lesz lelkiismeret-furdallása sem. Pedig a fõnök-beosztott viszonynál még az is lehet, hogy tényleg fontos (és nélkülözhetetlen munkát végez) az a beosztott, egy sztár-rajongó kapcsolatnál viszont még ez sem áll fent, egy sztárnak aztán oly mindegy, hogy egy rajongóval több vagy kevesebb...

Szerintem a kétszínûség valójában az õszinteség olyan formája, amikor nem kell álarcot mutatni az embereknek, mert nem látnak. Nehéz megmondani, ki hol õszinte, pláne egy énekesnek/színésznek, hiszen náluk tudva levõ dolog, hogy egymás fúrása megy hátak mögött...

Tudnék ismert példákat is írni, de nem akarom, hogy a Dráma Láma idejöjjön, és több oldalnyi ócsárlás után Archívum legyen

Ezzel én is egyetértek, de ez nem csak a sztároknál van így, hanem mindenhol az anyagias/üzleti világban.

Számomra az õszinteség azt jelenti leginkább, hogy nem csak azt mondom meg valakinek, ami szép és jó (és akkor is azt mondom, ha teljesen mást gondolok), hanem azt is, ami negatív. Mert aki az elõbbit teszi és emellett õszintének vallja magát, pontosan azt hívják kétszínûnek. Tehát az sem jó, ha egy sztár soha semmire nem mond rosszat, így arra nem mond semmit, ami neki nem tetszik.

Amennyire ismerlek mindjárt kilukadunk egy bizonyos országhoz.

Lehet hogy igazad van és nem lesz bûntudata
De van egy - két sztár aki igen is leáll egy rajongóval , még ha csak egy gyors fényképrõl is van szó

Nem, ez most abszolút országfüggetlen.

Jaj, sírjál már még egy kicsit. Most komolyan, ez olyan nagy dolog? Plusz a másik oldalt nem ismerjük, hogy ment oda a rajongó, hogy viselkedett. Mert ugye õ nem füllenthet...

Egyébként az nem kifogás, hogy "épp rossz napja volt", hanem sokszor az igazság. Meg ugye a rajongók sem mindig úgy mennek oda, hogy elég tiszteletet mutatnak, hanem agresszívak vagy tolakodóak is lehetnek. Kétoldalú ez a dolog, nem csak "sztárnak" kell viselkednie.

A cím meg egyenesen röhejes... Sok olyan színész vagy énekes van, akik az esetek túlnyomó többségében rendesen viselkednek, ha úgy megy oda hozzájuk valaki. Az meg nem az õ hibája, ha mondjuk egy nehéz forgatási nap után keresik meg vagy rossz hírt kap és ideges, vagy valami. Õk is emberek, velem is elõfordult már ilyen, velük is.

Köszi Necros
éppen ezt akartam elmondani , és te megfogalmaztad helyettem
Teljesen egyetértek veled

Ez nem csak a sztár hibája , hanem lehet a rajongó hibája is

( mekkora off-ot kap ez a topic )

Nos, nem azért indítottam ezt a témát, hogy a címét kritizáljátok és velem kötekedjetek, hanem azért, hogy mondjátok el a véleményeteket. De ha nem tetszik, akkor töröljétek ki a francba az egészet...