Michael Jackson

Az nagyon jó lenne ha hoznál pár részletet meg ha meglenne eredetiben remélem én is, hogy megjelenik, biztos, hogy megveszem

Hát, mire begépelem/idemásolom a könyvet azért csak megjelenik má' nálunk is....

háááát...

Jaj, most olvastam vissza és okt. 13 az már csak..két nap

de gondolom nem itthon...vagy igen?

basszus, már megint nem gondolkodtam.. lehet, hogy nem itthon...de remélhetõleg itthon, mert ha nem nagyon megverek valakit

hát nem tudom...én nem nagyon merem elhinni, így kisebb a csalódás

Szerintem hamar hozzák hozzánk is - ÜZLET .... ez van
(már amúgy is le van fordítva)

***nemsokára jövök és hozok egy pár szép emléket egy fotóstól***

siess mert aludnék, de kiváncsi vagyok

A magyar MJ fórumon még olvastam a nyáron, hogy vki küldött annak a könykiadónak level aki kiadta itthon anno (aszem) és azt mondták hogy 2-3 hóap múlva ki adják újból vagy vmi ilyesmit mondta ez volt júli végén -augusztus elején

hát akkor ideje lesz

Köszi a fordítást Rhya!

Itt a szöveg, képeket hozom hozzá - addig jó olvasást

------

A „Thriller“ Album születése Dick Zimmerman tollából


Michael Jackson egy olyan hatalmas mûvész nyomát hagyta hátra, akinek alkotása az egész zenei történelmet megváltoztatta. Milliók gyászolják õt a Föld minden országában, hiánya fájdalmas. És most csak a csend van. Ránk pedig az emléke és szerencsére a zenéje maradt.

Az 1982-1994-es évek alatt abban az egyedülálló kiváltságban volt részem, hogy Michael-ról háromszor készítsek portrét. A legelsõ a Thriller album volt, a második akkor készült, amikor Steven Spielberg-el az ET-narráción dolgoztak. A harmadik alkalommal pedig a feleségével, Lisa Marie-vel közös esküvõi portrék készültek el, melyek késõbb világszerte is elterjedtek. Nagyon szerencsésnek mondom magam, hogy az évek alatt lehetõségem volt néhány nagyon személyes beszélgetésre, amelyek betekintést engednek személyiségének mélyébe, s ez lenyûgözött engem.
Michael Jackson egy briliáns és kreatív elõadómûvész volt. Sok személyes órát töltöttünk el együtt, alkotva és beszélgetve, ezen évek alatt, míg együtt dolgoztunk. Most ezeket a gondolatokat osztom meg.


Az elsõ találkozás


Elõször a hollywoodi Beverly Blvd.-on levõ studióban találkoztam Michael Jacksonnal, ekkor már készen volt annak az albumnak a háromnegyedével, ami késõbb a legkeresettebb albumként vonult be a történelembe. A CBS Records akkor közölte velem, hogy még egy fényképész esélyes a projectre, ami miatt én is ott voltam.

Michael személyesen akart találkozni mind a kettõ jelentkezõvel, mielõtt eldöntötte volna, hogy kivel dolgozik az album boritóján. Miután jelentõs idõt dolgoztam Michaellel különbözõ munkákon már tudom, hogy valaki olyannal szeretett volna dolgozni, aki saját területén profi volt, nem volt egoisztikus, ellenben megbízható és kreatív volt. De leginkább olyan valakire volt szüksége, aki tapintatos és megfontolt volt vele szemben, aki nem volt sem támadó, sem pedig sértõ.

Amikor Michael lassan és óvatosan belépett és átsétált a stúdión az volt az elsõ benyomásom, hogy sokkal magasabb és vékonyabb, mint amire számítottam. A kézfogása finom volt, éppenhogy megszorította az én kezem, s én nagyon szívesen viszonoztam ezt a gesztust.

Amikor beszélgettünk, Michael kellemes hangon érdeklõdött az után mit szeretek, és mit nem. Az alapján, ahogyan a kérdéseket fogalmazta rájöttem, kiértékel engem. ***rafkós a fickó*** És ez volt az a pillanat, amikor megértettem, mennyire fontos Michael számára az, hogy olyan emberekkel dolgozzon, akik mellett kellemesen érzi magát. A találkozásunk kb. 45 percig tartott, és szívélyes búcsúval váltunk el egymástól.


A visszahívás


Három nappal késõbb a CBS Records visszahívott, hogy az elsõ kör lezárult, és Michael most szeretne személyesen eljönni a mûtermembe, hogy meg tudja nézni fényképeim minõségét. A mûteremnek hangos csengõje volt, de az ajtón volt egy szolíd kopogtató is. Ahelyett, hogy a titkárom reagáljon a kopogásra, inkább én nyitottam ajtót. Szerettem volna, ha Michael azt látja, hogy valóságos és megközelíthetõ vagyok, és szerettem volna elkerülni minden olyan szituációt, amely kellemetlenséget okozhatott volna a számára. Nyilvánvalóan átmentem a teszten, és két nappal késõbb megkaptam a CBS-tõl a megerõsítést is, hogy Michael engem ajándékozott meg bizalmával, és a fotózás 2 hét múlva lesz.

A CBS 4,000.00 dollárt fizetett nekem, ami 1982-ben nagyon szép összegnek számított (és ezt egy albumborítóért). Az elkövetkezõ két hétben találkoztam a CBS kreatív csapatával és Michael akkori managerével, Freddie Demann-al. A célunk az volt, hogy megeggyezzünk egy látványtervben, amelyikkel mindenki egyetértett. Több ötletet vázoltam fel amelyeket szerettem volna véghezvinni, és mindegyikre rábólintottak.


A fotózás napja


Elérkezett a fotózás napja. LA egyik legjobb stylist-ját béreltem fel, hogy egy széles választékú ruhatárat tudjunk összeválogatni, és megkezdtük a szortírozás aprólékos munkáját, öltözetet kerestünk a külsõ és belsõ borítóhoz. Úgy egy órányi ruhaválogatás után sem tudott Michael olyan ruhát találni, amibe elsõ látásra beleszeretett volna. Kezdtem pánikolni. Michael szemei felcsillantak, amikor meglátta a fehér öltönyömet, amit viseltem.
Azt mondta, “ Ez az a stílus, amit szeretek, van esetleg valahol még egy ilyen?”
Nem volt. Az idõ fogyott. Aggasztott a gondolat, hogy nem lesz elég idõ a borítóhoz készült terveim kipróbálásához. Megállapítottam, hogy szinte ugyanaz volt a magasságunk és a testfelépítésünk, felajánlva ezzel, hogy viselje az én öltönyöm. Pontosan erre számított. A fotózás és az idõ szerencséjére, az öltönyt mintha rá öntötték volna.

A fotózás elõtt eldöntöttük, hogy egy tigrisölyök is szerepelni fog Michael mellett a képeken, már csak ki kellett választani a megfelelõt. Õ egy 6 hetes kölyköt választott bár attól nagyon tartott, hogy túl közel kerülve a tigris esetleg megkarmolhatja. A fotózás során el kellett feledtetnem Michael-el az esetleges karmolások veszélyét, és el kellett érnem, hogy a figyelme rám fókuszáljon.


A szünetekben Michael ott állt egy állótükör elõtt a folyamatos forgásokat gyakorolva. Abban a kiváltságban részesültem, hogy személyesen tapasztalhattam azon mozgások egyikének fejlõdését, amely most már annyira ismerõs mindannyiunknak. Az elõtt a tükör elõtt egyszerûen csak élt. Megbabonázott, hiszen a fényképezés alatt annyira félénk és alkalmazkodó volt, de az elõtt a tükör elõtt táncolva teljesen feltöltõdött és ez volt az elsõ pillanat, amikor rájöttem, hogy valami egyedülállónak vagyok a szemtanúja.
A 3rd Avenue-n található vegetáriánus étterembõl rendelt magának különleges ebédet, ez volt a városban a kedvence. Valójában, pár hónappal késõbb az étterem chef-je lett Michael személyes szakácsa mind otthon, mind a turnékon.

A fényképezés 6 órán át tartott, 3 különbözõ beállítás kipróbálásával, váratlan események nélkül.
Lenyûgözött Michael szorgalma, ahogyan kockáról kockára ellenõrízte az elkészült anyagot. Ez finoman hangsúlyozta állandó és a részletekre is kiterjedõ professzionalizmusát. A nap végén elbúcsúztunk egymástól, és találkozót beszéltünk meg pár nappal késõbbre, hogy kiértékeljük az eredményeket.

Négy nappal késõbb elkészültek a képek, így újra a Beverly Blvd.-i studióban találkoztunk. Michael éppen az egyik szám befejezésén dolgozott, így felállítottam a fénypadot, és kiterítettem rajta a diákat, hogy egyszerre tudja majd megtekinteni õket.


Az album borítója


Michael kisétált a studióból a recepcióra, ahol a bemutatómat elõkészítettem. Nagyon jó hangulatban volt. Átfutott a diákon és nagyon izgatott és elégedett volt a látottakkal.
Így szólt: “Annyi jó kép van itt, hogyan tudnék dönteni?” Megkért, hogy várjak egy percet, majd visszasietett a studióba. Pár pillanattal késõbb visszatért Quincy Jones kíséretében, aki az album producere volt, és akit Michael láthatóan nagyon tisztelt. Quincy is vetett egy pillantást a diákra, majd egy magabiztos mosoly kíséretében tétovázás nélkül rábökött az egyik képre és ezt mondta:
“Itt a borítód, Michael!”
Teljesen lenyûgözött a döntés, márcsak azért is, mert a leggyorsabb volt, amit valaha is láttam, ha a végsõ diát kellett kiválasztani, és jó döntés volt. Michael nagyon boldog volt. Quincy boldog volt. A CBS boldog volt. Én majd kiugrottam a bõrömbõl, és figyelembe véve a tényt, hogy az album azóta is a legkeresettebb a történelemben, kijelenthetem, hogy a lehetõ legjobb döntés született, és a világ örült. Mûvészeti ikon lett. Ki gondolta volna, hogy egy kattintás a kamerával, a másodperc 1/60ad része alatt, és a történelem egyik elfelejthetetlen képe születik.

Az elkövetkezõkben néhány személyes gondolatomat és felfedezésemet szeretném megosztani.
Azzal, hogy Michael közelében lehettem, volt néhány nagyon személyes beszélgetésünk az elkövetkezõ 12 év közös munkái során. Úgy érzem, hogy sejtem, milyen volt õ valójában.


Az étteremben


Michael volt a Nr.1 híresség a zenei világban. A feleségemmel, Patty-vel egy hollywoodi étteremben vacsoráztuk. Ez a bizonyos étterem kedvelt volt a sztárok köreiben, Michaelnek a kedvence volt, és leginkább vegetáriánus ételeket szolgáltak fel. A hollywoodi hírességek óvatosak voltak, és köszönéseik is visszafogottak voltak, ha elhagyták az éttermet. Észrevettük, hogy Michael a teltházas étterem egy távoli sarkában ült. Szerettem volna üdvözölni, de nem akartam zavarni vacsorázás közben.
Úgy egy órája vacsorázhattunk, amikor egy szolid kocogtatást éreztem a vállamon. Megfordulva Michaelt láttam. Ahelyett, hogy az asztalához közeli ajtón távozott volna, átszelte az éttermet, hogy üdvözöljön. Mély tisztelettel ráztuk meg egymás kezét, miközben õ a maga csendes és félénk módján ezt mondta:
„Köszönöm, hogy megcsináltad a legszebb albumborítómat.“ El voltam ragadtatva a tudattól, hogy ez az ember, a kor elsõszámú ünnepelt sztárja csak azért átjött az étterem másik pontjából, hogy személyesen köszönetet tudjon mondani nekem.
Az étteremben minden egyes szempár ránk szegezõdöt, de nem érdekelt.


Esküvõi portré


Azon a estén, amikor elkészítettem Michael és Lisa különleges esküvõi portréit visszamentem a Trump toronyba, Donald Trump szobájába, ahol Lisa és Michael töltötték az estét. Azzal a céllal mentem, hogy átnézhessük Michael-el a képeket. Éjfél körül járt az idõ, és a szobalány, aki beengedett, pár percnyi türelmemet kérte. Úgy fél óra telt el utána. Járkáltam a homályos szobában várakozás közben, és egy idõ után észrevettem, hogy a nappali egyik oszlopjának támaszkodva ott áll egy férfi. Bajusza volt és szakálla. Egész idõ alatt figyelt engem. Arra gondoltam, hogy az egyik biztonsági õr, így talán megkérdezhetném tõle, merre van Michael és meddig kell még várnom. Amikor kétlábnyira voltam tõle elõször mosolygott, majd elnevette magát. Michael volt az, álruhában. Élvezte, hogy nézhetett. Ez megmutatja, milyen volt a játékos és gyakorlatiasan vicces oldala.


ET


Amikor Steven Spielberg felkérte Michaelt, hogy legyen az ET narrátora, Michael arra ösztökélte Stevent, hogy velem készíttesse el az ET album borítóját és a belsõ posztert. Az estén, amikor a felvételekkel végeztünk, és a film is csomagolva volt, átmentem Michael-hez, hogy megmutassam neki a közös munkánk ereményét. Hajnali egy körül járt az idõ. Michael bort nyitott kettõnknek. Miután átnéztük a filmet, és miután õ lazítani kezdett és kényelembe helyeztük magunkat, õszintén megnyílt nekem a médiával, és a média õt érintõ negatív megnyivánulásaival kapcsolatban. Éppen befejezte a Diane Sawyer féle exklúzív interjút Neverland-en, és úgy gondolta, különösen õszinte volt Diane-el. Az interjú levetítése után is látta, hogy a média mindig talál módot arra, hogy õt lehúzza. Könnyes szemmel ezt mondta:
“Tényleg nem tudom már, mit tegyek. Egyáltalán nem tudom már, hogyan kezeljem a médiát. Akármit mondok, õk kiforgatják, és rossznak állítanak be. Egyszerûen nem tudom már, mit tehetnék, vagy mondhatnék.”
Ami leginkább megfogott ennél a találkozásunknál, és õszinte beszélgetésünknél, hogy nagyon aggódott a bolygón élõ gyerekek jóléte és jövõje miatt…
Ez a vallomás az, ahogyan mindig is emlékezni fogok rá!

Ez nagyon szép volt...szegény Mike a végén
szerencsés egy ember õ hogy ilyen jó barátja lehetett

Tudom, hogy tudjátok, hogy ezekrõl a képekrõl van szó, csak mások is olvasnak minket

Videó a fotózásról ----- Mike egyszerûen gyönyörû *elájul*

[youtube=ThrillerPhotoShoot]7n543_Qg60M[/youtube]

Hát ennél szebbet el sem tudnék képzelni így lefekvés elõtt, köszi most szép álmaim lesznek
de most már tényleg megyek mert reggel olyan leszek mint egy aszott banya
Jó éjt

Éowyn rzt jól mondtad egyszerûen gyönyörû, azok a hatalmas barna szemei és az a száj és az a mosoly....hát ovladok

Jó éjt

Látom, már írni se tucccc

Néha nem sikerül