Idézet(Plüssmaci @ 2009. October 8. - 21:04)
Errõl nem is tudtam, köszi az infókat

ja meg köszi a magyar feliratos videót

de ezt nem egészen értem...ha Michael annyira odavolt érte akkor miért nem akadályozta meg, hogy kirúgják? De ha viszont azt nyilatkozta, vagy írta késõbb, hogy túl nyomulós volt a lány, meg valótlan dolgokat állított...

nem értem, este van már

Ehhez mindig este van - örök rejtély marad. Ez is.
Megkeresem a rabbi hülyeségeit megint, és megnézem szó szerint mi van ott.
Tatiana dumája megvan angolul, lefordítom, pill.:
"A kansas-beli koncertek után érkeztünk New Yorkba, ahol 3 fellépés volt a Madison Square Gardenben. Volt egy ötletem a dal végére, amirõl úgy gondoltam, feldobja majd az egészet. Miután Michael intenzív és szexis hajszája a lány után, akit én játszottam, lezajlott - csak egy ölelést kaptam tõle. A közönséget ez lelohasztotta. Az emberek odajöttek hozzám és azt mondták, hogy ha Michael annyira bele van zúgva ebbe a lányba, akkor a végén miért csak megöleli?" (Ezt az egyik barátom mondta!)
Meg akartam ezt a dolgot beszélni Michaellel és megkérdezni, hogy rendben lenne-e, ha inkább megcsókolnám a végén az ölelés helyett. De a turné olyan zsúfolt volt, hogy nem is tudtam beszélni vele, nem is találkoztunk, csak a színpadon elõadás közben. Szóval, a második este az ölelés után megpusziltam az arcát. A tömeg õrjöngött, Michael meglepettnek látszott, de mosolygott. A show után a személyzet egyik tagja sem mondott semmi egyebet a szokásos "Nagyszerû show volt"-on kívül.
Másnap volt a tervek szerint az utolsó alkalom, hogy fellépek, és felhívtam Michael titkárnõjét, hogy megkérdezzem, tudok-e vele beszélni. Megadta a számát, de azt mondta, hogy ne tartsam fel túl sokáig, mert nagyon fáradt. Elértem, és megköszöntem neki, hogy alkalmam nyílt rá, hogy együtt dolgozhassak vele. Azt is mondtam, hogy remélem, hogy az a kis puszi nem okozott semmi gubancot. Michael biztosított róla, hogy minden rendben.
"Mehetek egy kicsit messzebbre is ma este?" kérdeztem.
"Igen, az nagyszerû lenne." mondta.
Még egyszer megköszöntem neki mindent és letettem.
Nagyon ideges voltam az utolsó este, amikor felléptem. Állandóan azt kérdezgettem magamtól, hogy vajon megtegyem-e. Tudtam, hogy a tömeg imádná. De az is volt az érzésem, hogy belém van zúgva - a vele együtt eltöltött idõ és az ott dolgozók elmondása alapján is. Éreztem a szemkontaktusunkból, a gesztusokból és az ölelésekbõl, a kis édes dolgokból, amit mondott, vagy tett.
Elérkeztünk a dal végére, elõtte álltam.
A kezem a gallérján volt és egyenesen a szemébe néztem. Olyan szexisen nézett. Beharapta az ajkát. Közelebb húztam magam, egészen hozzá, õ mindkét kezét a csípõmre tette. Megöleltük egymást és megcsókoltuk egymást. A tömeg õrjöngött. Leugrándoztam a színpadról, Michael pedig tovább énekelt és nevetett, sokkal több élettel a hangjában, mint ahogy valaha hallottam.
Amikor a színfalak mögé értem, az összes táncos gratulált, hogy mennyire nagyszerû volt a show és hogy Michael milyen boldognak látszott. Imádtam a csodálatos visszajelzéseket. De számomra több volt, mint csak egy elõadás. Igazán kedveltem õt,és tudtam, hogy õ is engem. Úgy éreztem, valami van köztünk a levegõben."